• P.E. in Worcester

    2017 folyamán pályázati lehetőség útján jutottam el szeptember 30-án egy hétre Worcester –be, Anglia egyik csodálatos kis városkájába, mely csodálatos katedrálisáról és fekete körtéjéről híres.

    Ennek az útnak célja az angol testnevelés oktatás módszertanának megismerése és természetesen az angol nyelv gyakorlása anyanyelvi környezetben volt.

    Csoportunk tagjai Észtországból, Lettországból, Lengyelországból, Spanyolországból, Portugáliából, Franciaországból és Magyarországról érkeztek. Egymás megismerése céljából, házigazdáink az első napra közös kirándulást szerveztek a közeli, a helyiek által közkedvelt Malvern Hills-re, melynek legmagasabb pontja 425m. A túra előtt fényképen megnéztem, hogy milyen látványosság vár majd ránk, sajnos az időjárás „közbe szólt”. Felérve a csúcsra tejföl sűrűségű köd és orkán erejű szél fogadott, de a jó hangulat kárpótolt mindenért.

    A következő napoktól általános és középiskolákat látogattunk Worcester-ben és Birmingham-ben. A testnevelés órákat közösen elemeztük, értékeltük. Ez kiváló alkalom volt a nyelvgyakorlásra. Láttunk röplabda, kosárlabda, szertorna, tollaslabda, atlétika és krikett órákat. Többféle labdajátékot ismerhettünk meg az angolszász sporttörténetből, melyeknek alapjait meg is tanították nekünk. Csoportunk vidámságát a közös sporttevékenységek is növelték.

    Kis nemzetközi csapatom sokszínűsége, kultúrája, hagyománya, felfogása az életről, a szakmáról ösztönzőleg hatott rám. Szabadidőnket részben közösen, részben vendéglátóinkkal töltöttük. A család / öt gyerekes/, ahol laktam többünket is vendégül látott. Egy észt lánnyal és két francia férfival élveztük vendéglátóink szeretetét, kedvességét, segítőkészségét. A közös étkezések is rendkívül jó alkalmak voltak az angol nyelv használatára.

    Úgy érzem, megerősödött angol nyelvtudásom, magabiztosabban alkalmazom szakóráimon.

    Számomra ajándék volt ez az út, tengernyi tapasztalattal tértem haza. Eldöntöttem, hogy más pályázati lehetőséggel is szívesen élek a jövőben.

    Ambrus Andrea

  • CLIL ötletbörze 2.0

    November 21-én megtartottuk második CLIL ötletbörzénket az alsó tagozaton tanító kollégáink részére.

  • CLIL ötletbörze

    A tantestület érdeklődő pedagógusai számára módszertani ötletbörzét tartottak a CLIL kurzusokon részt vett tanítóink.

  • Grosics Modell - konferencia

    2017. október 12-én előadást tartottunk projektünkről a “Grosics Modell – innovatív nyelvoktatási lehetőség az általános iskolában” c. konferencián. A hallgatóság soraiban tankerületünk vezetői, szülők, volt diákok és kerületi pedagógusok, angoltanárok foglaltak helyet.

  • The amazing Portsmouth

    2017 augusztusában az Erasmus plusz program keretében lehetőséget kaptam ,hogy Portsmouthba utazzak két hétre .
    Portsmouth a délkelet-angliai régióban fekvő Hampshire megye második legnagyobb városa. A város az Egyesült Királyság egyetlen városa, ami teljes egészében szigetre épült és a Brit Királyi Haditengerészet otthona.
    Gyönyörű kikötő város,csodálatos tengerparttal,környezettel.
    Nagy várakozással , vegyes érzelmekkel indultam neki az útnak.Kíváncsi voltam ,hogyan boldogulok egy idegen országban,idegen kultúrában,különböző nemzetiségű emberekkel.
    Szálláshelyem tökéletes volt,tipikus angol ház.A házigazdáim barátságosak,segítőkészek,mindenben kitettek magukért.
    Az időjárással nagy szerencsém volt,két hét alatt egyszer sem esett az eső,minden nap sütött a nap.
    A csoportomban két dán,két olasz, két spanyol,egy lengyel,egy német anyanyelvű lány tartozott.
    Nagyon sok érdekes információt kaptam az országok kultúrájáról, helyi iskolarendszeréről.
    A szakmai ismereteken túl,gyönyörű helyekre jutottam el.
    Lehetőségem nyílt egy rövidebb londoni kirándulásra,láthattam Winchester virágokkal teli utcáit és áthajózhattam Isle of Wight szigetre.
    Felejthetetlen két hetet töltöttem ezen a csodálatos szigeten.
    Bízom benne,hogy lesz még lehetőségem eljutni hasonlóan élményekben gazdag nyelvi tanfolyamokra.

    Nagy Gabriella

  • Creativity in England


    A 2016/2017-es tanév augusztusában lehetőségem nyílt arra, hogy az Erasmus+ program keretén belül két hétre az Angliában lévő Broadstairsben, a Hilderstone College tanulója lehettem.

    A kint tartózkodásom alatt megtapasztaltam hogyan élik mindennapjaikat a családok és a fiatalok egy tengerparti kis lélekszámú angol városban. Egy idős házaspárnál laktam, akik segítettek megismerni a brit étkezési szokásokat, szabadidős tevékenységeket, meséltek a környékről és a város történelméről. A nyüzsgő kisváros szerdánként tűzijátékkal és élőzenével ünnepelt, és emellett szerencsére ebben az időben kezdődött a híres Folk Festival is, ahol többek között a brit néptáncot is megnézhettem.

    Az emberek jókedélyűsége az általam választott egyetemen is megmutatkozott. A kampusz egy színes multikulturális közeg, ahol a tanítási órákon kívül számos lehetőségem adódott a kikapcsolódásra. A nyugodt körülmények közötti ismeretszerzésre a tanulási központ biztosított megfelelő feltételeket. A vendéghallgatók a szabadidejükben számos programon vehettek részt, így történelmi előadásokon, zumba, karaoke és filmes esteken is voltam.

    A csoporttársaim spanyol és német tanárnők voltak, így tőlük is sok jól használható tanítási módszert tanulhattam. A Kreatív tanítás és kultúra kurzus, amelyre jelentkeztem nagyon hasznos lesz a további munkám során. A nyelvi fejlődés mellett olyan gyakorlatokkal ismerkedhettem meg, amelyeknek központjában az érdekes és kreatív tanulás, tanítás áll. Mintákat kaptam arról, hogy a jövőben hogyan vonhatom be az óráimba a rajz, a kreatív írás, a zene és a művészet eszközeit. A módszertani készletem színesedett rengeteg új ötlettel. Emellett Nagy-Britannia oktatási rendszeréről is átfogó tudást szereztem.

    Az egyetem szervezésének köszönhetően a hétvégéken is különböző programokon vehettem részt, – szervezett utazásokra jelentkezhettem – többek között Canterbury-be, Londonba, Leeds kastélyához és Whitstable-be. Alkalmam nyílt alaposan megismerni környéket is, hiszen a tengerparton tett rövid sétával a szomszédos városba juthattam el, illetve vonattal a középkori doveri kastélyba is átutaztunk a csoporttársaimmal.

    Sajnos ez a rövid idő hamar eltelt, de számos új, hasznos ötlettel, élménnyel és tudással gazdagodtam.

  • Pilgrims, egy igazi család

     

     

    Pilgrims, egy igazi család

     

    Egy hete érkeztem haza a kéthetes angliai utamról, amit az Erasmus+ keretében Canterburyben töltöttem. A szállásom és az oktatás helyszíne is a ,,University of Kent” területén volt, ami egy hatalmas erdő közepén, a város fölött, egy dombon terül el. Minden reggel mókusok és nyuszik köszöntöttek, miközben az egyetemre mentem, és jókedvemet még tetézte, hogy a dombról lenézve a városban és a Canterbury katedrálisban gyönyörködhettem.

    Az első nap Jim Wright, a Pilgrims igazgatója köszöntött minket. Felkeltette érdeklődésemet, mikor azt mondta, hogy a Pilgrims képzésein úgy fogjuk magunkat érezni, mint egy nagy családban. Búcsúzáskor, erre a mondatára visszagondolván, igazat adtam neki. Nem csak Európából, de Dél-Afrikából, Ausztráliából, Új-Zélandról is voltak kollégák. A Pilgrims Team pozitív attitűdje, a gondolkodásuk, kisugárzásuk, segítőkészségük, biztatásuk mind-mind olyan mankó volt, ami hozzásegített ahhoz, hogy hamar beilleszkedjek, komfortosan érezzem magam.

    Az ,,English Improvement Course” csoportba jelentkeztem, ahol két szlovák, egy bolgár, egy portugál, egy német és rajtam kívül két magyar volt. A tanfolyam komolyságát az is mutatta, hogy bár a tanárom is magyar volt, soha nem beszéltünk magyarul, csak angolul. Reggel 9-től ½ 4-ig voltak az órák, amik hihetetlen gyorsan elrepültek. Úgy érzem, nagyon sokat tudtam fejlődni és számos hasznos új ötlettel gazdagodtam. A délutáni és esti programok is változatosak voltak.

    Szabadidőmben rengeteget kirándultam, eljutottam Dover-be, Broadstairs-ba, Whistable-be, Chilham-be és természetesen Canterbury nevezetességeit is megnéztem. Felejthetetlen élményt nyújtott a katedrálisban meghallgatott even song, a Canterbury mesék interaktív feldolgozása, vagy a történelmi hajó túra .

    Fájó szívvel indultam haza, és még mindig a kint töltött napok hatása alatt vagyok.

    Mogyoródi Tímea

  • Unforgettable weeks in Edinburgh

     

     

    “Life was like a box of chocolates. You never know what you’re gonna get.”
    ” Az élet olyan, mint egy doboz bonbon. Sosem tudhatod mit veszel ki belőle.”  ( Forrest Gump )

    Azt hiszem ez az idézet fejezi ki legjobban az érzéseimet, gondolataimat az augusztus 6.és augusztus 19. között eltelt 2 hétről.

    De kezdjük az elején. 2017. augusztus 6-án reggel repültem Skócia fővárosába, Edinburgh-ba. Az érzelmeim vegyesek voltak: kíváncsiság, kalandvágy, és persze aggodalom, félelem az ismeretlentől. Délután érkeztem meg, az időjárás tipikusan ” skót” volt: hűvös, borús, esős. ( Az itthoni forróság után igazán üdítő volt.) A család, akiknél laktam, nagy örömmel fogadott. Mivel Susannak több szobája is van, így együtt laktam egy japán lánnyal / közgazdaságtant tanul az Edinburgh-i egyetemen / és az első héten két német lánnyal, akik angol nyelvtanári képzésen vettek részt.

    Hétfőn volt az első tanítási nap. A csoporttársaim között volt 3 spanyol, 3 lengyel, 2 cseh, 2 orosz. (Ekkor döbbentem rá, hogy az anyanyelvemet 2 hétre “elfelejthetem”.) Fantasztikus csoport jött össze ! A tanárunk Agnes türelmes, kedves, jó humorú. Minden nap 9-15 óráig voltak óráink, de a jó hangulatnak köszönhetően gyorsan elteltek. A képzés neve, amin részt vettem, CLIL ( Content and Language integreted Learning) Lényege, hogyan tanítsunk angol nyelvet különböző tantárgyakon keresztül.(ének, rajz, matematika, környezetismeret, történelem, fizika stb.) Ez a módszer fantasztikus! A gyerekek játékosan, főleg csoportmunkában dolgozva tanulják meg az adott tantárgy szókincsét, szófordulatait. Igazán tetszett, hogy fejleszti a tanulók önálló, logikus gondolkodását, következtetési képességét, kreativitását és team munkáját. Mindegyik CLIL órának kapcsolatban kell lennie a valós élettel, így nem csak elmélet, hanem gyakorlat is egyben.

    És most Edinburgh! Az, hogy a város gyönyörű, nem a megfelelő szó. Elvarázsolt! Gyönyörű parkok, rengeteg zöld és régi épületek. Az itt élő emberek vendégszeretőek, vidámak, segítőkészek. Egy-két nap kivételével napsütéses idő volt. Kell ennél több?! 🙂

    Edinburgh központja a régi város. Itt bármerre fordul az ember, lát valamit, aminek története van. A Royal Mile ( High Mile) út köti össze az Edinburgh Castle-t a Queen’s Gallery-vel. Ezen az úton rengeteg üzlet, nevezetesség található, s ez a FRINGE (művészeti fesztivál) központi helye. Nem messze innen helyezkedik el a Hollyrood Park, itt látható a Skót Parlament; az Arthur’s seat, ez egy vulkanikus eredetű hegy, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra. A közelben van Calton Hill ( szintén egy hegyecske, inkább domb), ami a világörökség része. Itt kell megjegyeznem, hogy a városban nagyon-nagyon ritka a vízszintes út.
    A rengeteg nevezetesség, látnivaló közül még kettőt említenék. Az egyik Grayfriars Bobby. Ő egy kutyus, aki 1858-1872 között őrizte gazdája sírját. E tette miatt lett nemcsak a hűség, hanem a város egyik szimbóluma is.
    A másik  Rosslyn Chapel. Edinburgh-tól kb. 15 km-re fekszik Roslin falucska, s itt található ez a régi templom. Annyira lenyűgöző, és annyi titok övezi, hogy a Da Vinci kód című filmben is látható.

    Nagyon sokáig tartana mindent elmesélnem, de az őszi beszámolón megpróbálom ezt a lehetetlen küldetést teljesíteni, és szeretettel várok mindenkit, akinek felkeltettem kíváncsiságát. S visszatérve a beszámolóm elején található idézethez: ez volt az egyik legfinomabb bonbon, amit valaha ettem.

    Ozsváth Kati

     

                                     

     

                                  

     

                                            

     

     

     

  • The fabulous Canterbury

    2017. július 23. és augusztus 5. között az Erasmus plusz program keretében Canterburybe utaztam. Canterbury Anglia délkeleti régiójában, Kelet-Kentben, a Stour folyó mentén fekszik. Gazdag történelmi múltja számos látnivalót kínál. Többek számára ismert a Canterbury katedrális, ami az Anglikán Közösség központja, az érsekség székhelye. Egyik legismertebb történelmi alakja Thomas Becket (1162 volt a Canterbury érsek), akit II. Henrik megöletett. Az Ő halálához kapcsolódnak a Canterbury mesék, amiket a sírjához igyekvő zarándokok meséltek egymásnak.

    A városban nagyon sok diák van, mivel több felsőoktatási intézménynek is otthont ad, többek között a University of Kentnek, ahol én is részt vettem a „Methodology and English Language for Primary Teachers” című tanártovábbképzésen. Az egyetem(ek) és szálláshelyek egy 300 hektáros területen, az erdő közepén helyezkednek el, ahol teljesen természetes dolog, hogy a mókusok és a nyuszik zavartalanul „közlekednek” az emberek között. Az szálláshelyem 20 perc sétára volt az egyetemtől, így minden reggel frissen és üdén kezdtem a napomat. Reggel 9:00 órakor kezdődött az oktatás és 15:30-ig tartott, ezt követően pedig késő délután illetve az esti órákban fakultatív programok színes tárháza várt minket.

    A csoportunkban három holland, két szlovák, egy kínai és egy portugál pedagógus volt. Nagyon sok érdekes dolgot tudtunk meg egymás munkájáról, a helyi iskolarendszer sajátosságairól, és az egyes nemzetek hagyományairól, kultúrájáról. Szakmai vezetőnk számos módszertani „eszközt” adott át nekünk nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is, amely valamennyi tantárgy tanulási-tanítási folyamatába beépíthető, alkalmazható.

    Élményekben gazdag, felejthetetlen két hét töltöttem el ebben a csodálatos kisvárosban.

    Kiska Réka

    https://www.facebook.com/PilgrimsTeacherTraining/videos/10155530633582410/

               

     

      

  • Being in York

    Vasárnap hajnalban érkeztem haza az angliai tanulmányutamról. Ha egy szóval kellene jellemeznem, csak annyit mondanék, hogy FANTASZTIKUS volt.

    York városában tölthettem el egy hetet, ahol a “Making use of technology tools” című kurzuson vettem részt. Nem tudtam, mit is fogok konkrétan tanulni, de amit tanultam az felülmúlta minden várakozásomat. Először is a “diáktársaim”  ( egy német, egy bulgár, egy angol, öt olasz és hárman voltunk magyarok), a fantasztikus tanárom, Chia, valamint  York városa.

    Egy nagyon kedves családnál laktam egyedül, más diák nem volt ott.  Sajnos keveset találkozhattam velük, mert sokat dolgoztak, de amikor együtt vacsoráztunk, vagy “csakúgy” beszélgettünk, az nagyon jó volt. Kicsit messze laktam az iskolától, ezért minden nap busszal utaztam be Yorkba. Ez is hasznos volt, beszélgetésbe elegyedhettem a buszon utazókkal is. 🙂

    York egy nagyon kedves kisváros, gyönyörű épületekkel. Egyik délután az egyik tanárunk körülvezetett minket és beszélt York érdekességeiről.

    Miről is tanultunk? Mindenféle, az oktatásban alkalmazható mobiltelefon alkalmazásról, youtube videóról, kvízekről. Hogyan készítsünk blogot, videót, podcastot, honlapot. Hol és hogyan használjunk online oktatási anyagokat, amik hasznosak. Remélem lesz lehetőségem megmutatni ezeket a diákjaimnak és tudjuk majd alkalmazni őket, érdekesebbé téve ezzel a tanórákat.

    Az őszi bemutatón szeretettel várok mindenkit egy részletesebb beszámolóval.

    Végül mellékelek néhány fotót ízelítőül. 🙂

    Gyöngyösiné Vermes Zsuzsanna, 2017. 08.07.